Angyalszáj
2007.12.29. 07:39
Elköltöztek belőlem tétován az álmok,
önmagammal szemben, torztükörben állok.
Sorra harcot vívok érzéseimmel,
megbotlok mindenben, lomha lépteimmel.
Helyemet keresve, bolyongok, fagyban és esőben
végeláthatatlan utakon, sötét útvesztőkben.
Szememben vakítón tűz az éjszaka sugara,
rám nevet gúnyosan a Hold sarlós arca.
Pihennék, de nem hagy a csend,
egy dallam hosszan fülembe cseng
s a Hold szemével megsimogat,
számolgatom a csillagokat.
Lovagolok felhők hátán,
fény ragyog rám az angyal száján.
Mellém fekszik, megsimogat,
csókkal űzi rémálmomat...
|